Vol. 35 (2024)
Studies

The Reflection of Mothers in Judith Balassa’s Correspondence in the Second Half of the 17th Century

pdf (Slovenčina)
  • Sabina Danková
Sabina Danková
Matej Bel Univesrsity in Banská Bystrica
DOI: https://doi.org/10.46585/th.2024.35.02

Published 2024-12-09

Keywords

  • Mother,
  • Motherhood,
  • Care,
  • Correspondence,
  • Early Modern Period

How to Cite

Danková, S. (2024). The Reflection of Mothers in Judith Balassa’s Correspondence in the Second Half of the 17th Century. Theatrum Historiae, 35, 29–45. https://doi.org/10.46585/th.2024.35.02

Copyright (c) 2024 Sabina Danková

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.

Crossref
Scopus
Google Scholar
Europe PMC

Abstract

The early modern society, usually considered to be patriarchal, determined precise roles for women, who were defined by requirements based mainly on their position in the private sphere. In their family, they assumed the roles of daughters, sisters, mothers, wives, widows, grandmothers, etc. This paper focuses on the role of the mother in early modern society by analysing the correspondence of the Koháry family. For this purpose, the epistolar communication between Judith Balassa (c. 1630–c. 1685), the widow of Stephen I. Koháry (1616–1664), and her eldest son Stephen II. Koháry (1649–1731) has been studied. The correspondence was written during two important periods in the life of the Koháry family. The first was during the studies of Stephen II. Koháry in Vienna after the death of his father in 1664, followed by his accession to the post of the captain-general of Fiľakovo, which he held until his capture by Imrich Thökoly in September 1682. The paper examines the manifestations of maternal care and the understanding of this role, as derived from the correspondence between mother and son, in the context of their early modern¨ conception.

pdf (Slovenčina)

Downloads

Download data is not yet available.

References

  1. Magyar Nemzeti Levéltár – Országos Levéltár Budapest, P 707 Zichy család zsélyi levéltára (1527-1946), XXXII. sorozat, no. 54.
  2. Štátny archív v Banskej Bystrici, rodový archív Koháry-Coburg I., no. 962, 963, 965.
  3. Štátny archív v Banskej Bystrici, rodový archív Koháry-Coburg IV., no. 1011, 1025, 1026, 1028, 1030, 1032, 1039, 1080, 1422, 1424, 1444, 1447, 1457, 1475, 1518, 1552, 1558, 1572, 1578, 1586, 1589, 1646, 2295, 2299, 2314, 2317, 2319, 2323, 7674.
  4. Štátny archív v Banskej Bystrici, rodový archív Koháry-Coburg V., no. 5054, 7716, 15486, 15490.
  5. Katie BARCLAY, Family and household, in: Susan Broomhall (ed.), Early Modern Emotions: An Introduction, London – New York 2017, s. 244–247.
  6. Iván BORSA, A Balassa család levéltára 1193–1526, Budapest 1990.
  7. Maria CANNON, Conceptualising Childhood as a Relational Status: Parenting Adult Children in Sixteenth-Century England, Continuity and Change 36, 2021, no. 3, s. 309–330.
  8. Patricia CRAWFORD, The construction and experience of maternity in seventeenth-century England, in: Valerie Fildes (ed.), Women as Mothers in Pre-Industrial England: Essays in Memory of Dorothy McLaren, New York – Abingdon 2013, s. 3–38.
  9. István CSÍZI, Észrevételek a magyar főnemesi címek XVI–XVII. századi történetéhez. FONS XXI., 2014, vol. 1, s. 3–66.
  10. Sabina DANKOVÁ, Správa panstiev v rukách vdovy v 17. storočí (na príklade Judity Balassovej), in: Simona Bilecová – Monika Tresová (eds.), Moc v dejinách ľudskej spoločnosti. Stretnutie mladých historikov XIII., Košice 2024, s. 19–29.
  11. Gabriella ERDÉLYI, A család és a nő mint történeti probléma. Family and Gender as a Historical Construction, Magyar Tudomány 183, 2022, vol. 8, s. 1001–1010.
  12. Gabriella ERDÉLYI, Anyaság a kora újkorban. Várdai Kata és lányai kapcsolata, Korall 82, 2020, vol. 21, s. 5–38.
  13. Éva HAJZER-MÓDLI, Szerepek és imázsépítés: Koháry István, egy XVII. századi főúr társadalmi reprezentációs szerepe és gondolkodásmódja (dizertačná práca), Budapest 2018.
  14. Krisztián KOVÁCS, A gyarmati és kékkői Balassa család a magyar kultúrában, in: Balassagyarmati Honismereti Híradó - A Madách Imre Városi Könyvtár Évkönyve, 2019, s. 20–31.
  15. János KOZICZ, A török elleni harcok vitézi hagyománya a Koháry családban, in: András Koltai – János Kozicz (eds.), Koháry István emlékkönyv a kecskeméti piarista gimnázium alapításának 300. évfordulójára, Budapest – Kecskemét 2015, s. 19–54.
  16. Jiří KUBEŠ, Tři pohledy na kavalírskou cestu Franze Julia hraběte Verduga v letech 1681–1683, Folia Historica Bohemica 25, 2010, vol. 2, s. 29–65.
  17. Milena LENDEROVÁ – Jana STRÁNÍKOVÁ – Martina BOROVIČKOVÁ, Důvěrné stránky: obrazy z 19. století v pramenech osobní povahy, Pardubice 2015.
  18. Tünde LENGYELOVÁ, „Ja potrebujem peniaze viac, ako tvoja milosť“. Korešpondencia Judity Balassovej so synom Štefanom II. Kohárym, in: Mária Ďurianová (ed.), „Za Boha, kráľa a vlasť!“ Koháryovci v uhorských dejinách. „Istenért, királyért, hazáért!“ A Koháry család a történelmi Magyarország viszonylatában, Zvolen 2016, s. 9–19.
  19. Tünde LENGYELOVÁ, Postavenie žien v ranonovovekej spoločnosti, in: Diana Duchoňová – Matej Hanula a kol., Človek raného novoveku, Bratislava 2020, s. 342–371.
  20. Tünde LENGYELOVÁ, Život na šľachtickom dvore, Bratislava 2016.
  21. Štefan LUBY, Dejiny súkromného práva na Slovensku, Bratislava 2002.
  22. Kinga PAPP (ed.), Tollforgató Kálnokiak. Családi íráshasználat a 17.–18. századi Erdélyben, Kolozsvár 2015.
  23. Géza PÁLFFY, Hungary between Two Empires 1526–1711, Bloomington 2021.
  24. Katalin PÉTER, Az asszony neve: Arisztokrata névhasználat a 16–17. századi Magyarországon [The name of the woman: The usage of names among aristocrats in Hungary in the sixteenth and seventeenth centuries], Történelmi Szemle 52, 2010, no. 2, s. 151–187.
  25. Linda POLLOCK, Childhood, parents and the family: 1500–1900, in: Pat Dolan – Nick Frost (eds.), The Routledge Handbook of Global Child Welfare. Abingdon – New York 2017, s. 3–18.
  26. Linda POLLOCK, Little Commonwealths I: The Household and Family Relationships, in: Keith Wrightson (ed.), A Social History of England, 1500–1750, Cambridge 2017, s. 60–83.
  27. Linda A. POLLOCK, Training a child in the way he/she should go. Cultural transmission and child-rearing within the home in England, circa 1550–1800, in: Richard Aldrich et al. (eds.), Education and Cultural Transmission: National Developments and International Trends in Europe since Early Modern Times, Paedagogica Historica, Supplementary Series, 1996, vol. II, s. 79–103.
  28. Éva SZIRÁCSIK, Koháry II. István, a birtokgyarapító katona, in: Mátyás Berecz – Györgyi Pap Bujdosné – Tivadar Petercsák (eds.), Végvár és mentalitás a kora újkori Európában – Studia Agriensia 31, Eger 2015, s. 217–246.
  29. Anna ŠUJANSKÁ, Sídla Balašovcov v Považskej Bystrici a v okolí, in: Helena Ferencová – Erika Antolová (eds.), Rod Balašovcov v 13. až 19. storočí: zborník z medzinárodnej konferencie, Modrý Kameň, jún 2012, Modrý Kameň 2013, s. 265–322.
  30. Kálmán THALY (ed.), Koháry István tanúló-kori leveleiből, Századok 10, 1876, vol. 5, s. 384–395.
  31. Gábor VÁRKONYI, Hospodárenie – netradičná úloha aristokratických žien v ranonovovekom Uhorsku, in: Tünde Lenygelová (ed.), Žena a právo. Právne a spoločenské postavenie žien v minulosti, Bratislava 2004, s. 177–183.
  32. Merry E. WIESNER, Women and Gender in Early Modern Europe, Cambridge 2000.